Figyelem! Egyesek nyugalmának megzavarására alkalmas (lásd még: epehányás), a magyar törvény szerint 18+ tartalom következik!
Vajon Hófehérkét vagy egymást cirógatták szakállukkal a huncut héttörpék, miután ledobták csákányaikat a bányából megtérve? Az egyik esetben pedofilnak minősíthetők - már ha valaki tudja, hány esztendős volt a kedves kislány, aki egyébként simán elment a jó vadásszal is az erdőbe, ezt ne feledjük, így került a cuki gruppen-szitu közepébe... Majd aztán jött megmentő, a Csodás Herceg, aki kérdés nélkül lesmárolta az üvegkoporsóban szundikáló szépséget - ez már ugye erőszaktevés, visszaélés az öntudatán nem levő személlyel.
"Rossz az, aki rosszra gondol" - tartja a mondás. Vagy a "Ki mint él, úgy ítél" jobban passzol?
A fene se gondolkodott mindezeken gyerekkorában, hallgattuk a mesét, csodaszép volt Hófehérke, haja mint az ében - indulhatott volna a ma népszerű gyerek szépségversenyeken (lásd még Lolita), gonosz volt a Mostoha - ma úgy is mondhatnánk, egy hatalomőrült klimaxos picsa, mókásak a törpék - hogy kivel (kivel nem?) mókáztak unalmukban az erdő közepén, az kérdőjeles, akár még a nyuszikákkal, mert az őzikékhez már hokedli kellett volna nekik, na de ez már szodomia a javából, a többit lásd fent, az írás elején.
Mi juttatta mindezt az eszembe 35 fokban árnyékban? Az a fránya meleg! Erre is kéne egy jobb szó, hiszen a szexuális orientáció befolyásolását tiltó törvény alapján akár egy legjobb szándékú időjós is hibázhat. Én szóltam! Tessenek inkább a hőség, forróság és egyéb szinonimákat használni!
Szóval, ülök az árnyékban a Balaton mellett, és a házigazdák ízlését dicsérő (?) kerti törpéken pihentettem a szemeimet. A látvány ebben a hőségben kábítóan hatott rám: a Törpe és a törpeTörpe vajon korban azonosak (a szakállukból erre lehet következtetni) és ők ketten jóbarátok, ne adj isten (szigorúan beleegyezéses alapon!) nagyonnagyonjó barátok (sokatmondó kacsintás, értitek?)... Avagy a törpeTörpe kiskorú, csak hormonzavaros, de amúgy ártatlan és védtelen, és a Törpe bácsi csúnya szándékkal állt szorosan mellé a fa alatt, ami egy tök más, ténylegesen elítélendő dimenzió lenne. A fene tudja. A két törpe álldogál szépen, nekem meg szállnak tovább a gondolataim.
Vajon, ha a bonobók, akik gyakorta csak úgy tréfából, unaloműzésképpen vagy a dominancia kifejezésére "meghúzzák" egymást, bizony-bizony, a hím egy hímet is akár - ha esetleg ezt egy állatkertben egy csapat középiskolás diák előtt teszik, és azok jót röhögve nézi ezt a műveletet, akkor az már kimeríti vajon a 18+-os törvénysértést?
De semmi gond, gondolhatnánk, hogy az evolúció süppedős és bűzös mocsarával szemben oltalmat nyújthat a keresztény hitvilág, mellyel a templomokban ismertetik meg a gyermekeket a kedves papbácsik. Ooooops.... Mostanság ezzel is akad egy kis baj, mert amióta az információáramlás szabadabb, mint egykor a lóháton vágtató küldöncök középkorában, azóta a papbácsik szoknyái alól egyre gyakrabban bukkannak elő egykori ministránsfiúk fájdalmas történeteikkel.
A tudást a mai gyerekek leginkább az internetről szerzik. Sajnos. Mert mire a túlhajszolt és prűd, ráadásul a beszélgetésről régen leszoktatott szülők egyáltalán eljutnak az arcpirulós latolgatás (nem, inkább te mondd el neki drágám, mégiscsak te vagy az apja!) végén oda, hogy előhozakodjanak a méhecske és a virág történetével, addigra a gyerekek már árkon-bokron túlvannak. A mi korunkban ez a szülők által gondosan a fehérneműk alá rejtett, hangalámondásos pornó VHS kazetták gyorstekeréses csoportos megnézésén való röhögés szintjén ment, amikor utána megpróbáltuk egymásnak elmagyarázni, hogy ki mit miért és hova tett... Ha volt köztünk egy felvilágosultabb, az sokat dobott az egész osztályon.
Az internet viszont, bárha is a legjelentősebb részét "közösségi médiának" hívják, rohadtul magányos műfaj. A szobájában kuksoló gyerekecske egymaga hüledezik a gépe előtt, igen, hüledezik! bizonyos dolgokon, legfeljebb az osztály és a haverok előtt adja a menőcsávót. És utána senkivel se fogja megbeszélni, hogy az mit ott látott, az esetleg olyan szintű deviancia, amit neki nem kéne kipróbálnia, főleg nem rögtön az első alkalommal... Szóval, az internet olyan tág felületeken kínálja a szexuális tartalmakat, hogy lehetetlen kikerülni azokat. Ezt megerősítő, bár látszólag nem idevágó sztori egy ismerőstől: kellően prűd és aszexuális nőrokona nem sokkal az internet bekötése után elhűlve mesélte, hogy látott egy OLYAN filmet a mongol jurta mellett lovacskával kielégülő fiúról, és hogy fúj. Tényleg fúj, de azért bevallom, érdekelne, milyen keresőszóval jutott el idáig a derék asszony.... :) Zárójel bezárva.
Kérdésem: mennyivel jobb, ha külső támogatás nélkül, hiteles személy magyarázata és segítsége nélkül tévelyegnek az ifjak az internetes bővérű tartalmakban, mintha egy szakértő és megértő (!) segítséggel tudnák megérteni saját magukat és az igenis sokszínű világukat? A törvényalkotó kezét vajon ténylegesen az ifjak szexuális eltévelyedésétől való aggodalom vezette? Mertbár az országunk nagyon kicsike, de (egyelőre) mégsem egy vasbetonnal körbeöntött zárvány. A világ beszüremkedik még a legkisebb szegletébe is, nem csupán az internet, de akár például Erasmus program keretében idelátogató külföldi diákok, vagy külföldre távozott, hazalátogató rokonok-barátok képében is. Kizárni nem lehetséges ma már az információt egy ennyire gyors és információforrásokban gazdag világban, hiszen a technológia sem ebbe az irányba halad.
Mindenki, akinél ott egy okostelefon, fényképezhet és azonnal megoszthatja, amit lát. A közösségi médiában kvázi mindenki újságíró lehet. És ha éppen azt látja, hogy két nő kézenfogva sétál az utcán és lefotózza és megosztja, azzal már vét a törvény ellen, mert a leszbikus lobbi eszmei támogatója lett? És ha egyszerűen két testvért fotózott le? Vagy édesanyát és a lányát? Vagy éppen "csak" két nagyon jó barátnőt? (Ennyit az interneten található információk valóságtartalmáról.) És egyébiránt ha a két nő között egy kisgyerek sétál, és ha ténylegesen az a két nő szeretettel neveli azt a kisgyermeket, az mennyivel rosszabb, mintha ugyanaz a kisgyerek egy államilag fenntartott nevelőintézetben nő fel? Mi lenne, ha megkérdeznénk erről néhány, a nevelőintézet "boldog közegéből" szökött, fiatalkorú prostituáltat?
Ha már mesékkel kezdtem, fejezzük is be azzal. Létezik egy Mese, az Emberiség talán legnagyobb és legtanulságosabb meséje, ami úgy indul, hogy a tiltott gyümölcs mennyire kívánatos... Kommunikációelméletben és pszichológiai ügyekben kicsit is járatosak pontosan tudják, hogy a tiltó törvény micsoda hatalmas nyilvánosságot teremtett ennek az amúgy is forró témának. Aminek felvilágosító ereje lehet: talán azok is értesülnek róla, hogy a melegség és a pedofília nem ugyanaz, akik eddig nem így tudták.
(terka)