Fokhagymás Rózsi nem győz engem hátba csapkodni, képletesen és szó szerint is, hogy húzzam már ki magam, mert van mire. Őszintén? Értem én, de igazából nem érdekel... Sokkal fontosabb dolgok történnek lent, a földszinten. Imádok az utcán "mozizni", lógó orral kincseket találni, mert a téma tényleg többnyire az utcán hever. Közhely, de örök igazság. A napokban például két aranyos rajzocskára lettem figyelmes:

Az aprócska katicabogár egy járdaszegélyre festve mosolyogtatott meg, a kis kék repülő pedig egy kutyapisitől áztatott házfal tövében szárnyal. Elképzeltem: valaki vette a fáradságot, lement, vitt magával ecsetet és festéket és alkotott. Nekem nagy örömet szerzett vele, és remélem, nem én vagyok az egyetlen.

Elgondolkodtam, ki és milyen okból rajzolhatta őket? Talán egy óvónéni tette oda elsőnapos ovisokat  a közelben levő óvodához vezető kedves útirányjelzőként? Vagy egy édesanya kívánta felderíteni kisgyermekét, így segítve legyőzni az ismeretlen óvodától való szinte természetes félelmet? Vagy mi más lehetett a rajzoló kezet megindító erő? Az utcaművészet nem először ragadja meg a figyelmemet. A blogom első írásainak egyike egy otromba szövegről szólt az Árpád-hídnál. Majd a Firenzében látott csodás falképek ragadták meg figyelmemet. És hát a kedélyromboló kutyagumi street art alkotások is megjelentek már a blogomon. Vagy ott volt az eltűnt szerelmét repeső szívvel kereső ragacs egy útmenti oszlopon.

Ezek a lélekemelő apró rajzok napfényt hoztak számomra a borongós, esős őszbe. Köszönöm annak, aki készítette őket! Az ilyen apróságok szerintem sokkal igazabb alkotások, mint a bronzba dermedt, ilyen-olyan megrendelést (ön)kielégítő művek, amelyek aztán könnyen egy városszéli szoborparkban végezhetik. Ezek az amatőr kis alkotások történelmi jelentőségűek: azt sugallják, van remény, mert lélek rejtőzik az itt élő emberekben. Miként a történelem teljes igazságát sem a könyvekbe ilyen-olyan szűrőkön keresztül bekerült "nagy dolgok" mutatják, hanem a mindennapi apróságok, amelyek a különféle korokban élt kisemberek életét jelentik.

(terka)