Sissi királyné fejét csodás uralkodói és hajkorona ékesítette - fogait azonban a féktelen édességzabálás alaposan leharcolta. "Szakmai karrierjét" még hibátlan fogsorral alapozta meg, nagyon fiatalon lett Ferenc József jegyese. Ha ma élne, Sissi a szépészeti ipar méregdrága influenszere lehetne: temérdek időt fordított ruházkodására, bőrére és hajzuhatagára. Miként lehet az, hogy egy ilyen hiú és vagyonnal is megáldott nő rohadó szájjal élte az életét? Pedig uralkodóként számos megjelenési kötelezettsége lehetett, mégis egy idő után nyilvánosan alig szólalt meg, legyezővel takarta el fogazatának romjait.
Ma már nem lehetsz királyné szuvas fogakkal!
A siker és a karrier fontos alappillére a kifogástalan külső. Ha egy igazán jó állásra fened a fogad, rendbe kell tenned magad. A fogápolás egy ponton túl már valóban pénzkérdés. De odáig eljutni, hogy többmilliós tétel legyen a fogorvosi számla, javarészt az igényességen múlik. Ezt pedig jó esetben otthonról hozza az ember. Egy kedves ismerősöm, aki gyakori vendég a fogorvosnál, szégyenkezve mesélte, hogy ő sajnos nem gyakran látta fogat mosni a szüleit... Az ő gyerekei már tudni fogják a rendszeres fogtisztítás fontosságát!
A fogatlan oroszlánt a félelem is legyőzi?
Kétségtelen, keveseknek fűlik a foga rendszeresen beülni a fogorvosi székbe. Innen a mondás: mintha a fogát húznák... Van olyan ismerősöm, aki csak altatásban hajlandó kezeltetni a fogait: ez körülbelül háromszor annyiba kerül, mint normálisan. A kockázatról nem beszélve, amit az altatás jelent...
Ha valaki, én tökéletesen megértem azokat, akik félnek. Nyolcéves koromban egy vadállat iskolafogász vette el a "szüzességemet", aki érzéstelenítés nélkül véste ki az egyik rágófogamat. Onnan kezdve rettegtem, és csak maszek fogorvoshoz vittek a szüleim. Értsd ez alatt: a felmenőim SZTK fogorvosa kezelt stikában engem is - sok zsebbe rakott pénzért. Munkájának "eredményét" kb tíz évvel később egy valóban jó fogorvos alig győzte helyrehozni. A 90-es évek elején egy használt kispolszki árába és közel fél évbe telt a művelet. De sosem fogom elfelejteni az érzést, amikortól felszabadultan és tele szájjal mertem nevetni!
Fogadhoz vered a garast?
Azóta félévente, évente legalább egyszer elmegyek, beülök a székbe. Ennek eredményeként max egy töméscserével megúszom a mutatványt. Ez ma kb 15-25 ezer forintba kerül, a tömés nagyságától függően. Ennyibe fáj éves szinten a mosolyom megőrzése. Nem mondom, hogy a fogamra való élmény, hiszen a kisgyerekkori trauma alaposan berögzült, de ennyit muszáj megtenni önmagamért. A hiúságon túlmenően tudom, ha újra hagynám lepusztulni a fogazatomat, képtelen volnék annyit összespórolni, amennyibe manapság kerülne a teljes renoválás. A napokban beszéltem valakivel, akinek a fogorvos több mint hárommilliós árajánlatot adott... Ez az összeg Édesanyám 30 havi nyugdíja. Manapság, amikor az országban dolgozók többségének a fizetése fél fogára sem elég, ez nagyjából megfizethetetlen.
Kezdetnek az se rossz, ha családtagjainknak a sokadik játék vagy ruhadarab helyett egy menő elektromos fogkefét veszünk ajándékba. Vagy éppen nyithatunk egy egészségpénztári számlát, és az odahelyezett összeg lehet a fogorvosi kiadások kezdőtőkéje. Lehet ezt kedvesen vagy tréfásan csomagolni, egyéni ízlés szerint.
Fogadd meg: nem csókolhat gereblyét!
Újévi fogadalomnak is kiváló: januártól havonta 1-1 fogat megcsináltatok! Hosszadalmas folyamat, de valahol el kell kezdeni! Ha nem megy egyszerre, akkor apránként kell letudni. Nem élheted le úgy az életedet, hogy nem mersz mosolyogni, és lenövesztett bajusszal vagy legyezővel kell takargatnod a foghíjakat. Sőt, életed párját is érdemes megtisztelned azzal: ne kelljen egy gereblyével csókolóznia, akinek több a füle mint a foga...
Fogban gazdag új esztendőt kívánok mindenkinek!
(terka)
