Szombat este. Az egymásra mutogatás magasiskolája folyik (és a víz) az Újlipótvárosban. A Wein János parki játszótér ivókútjának ma délután elromlott a csapja. Mostanra kellemes tó kezd fodrozódni, lassan talán megjönnek a vadkacsák is a Dunáról. És a parkban rendszeresen éjszakázó hajléktalanok simán megfürödhetnek. Aztán majd a troli helyett lassan át lehet navigálni ide a kacsabuszt is. Sebaj, tovább növekszik a hely turistavonzereje.

Természetesen, nemcsak a szánk jár, Fokhagymás Rózsi felelősségteljes állampolgár, így délután két telefont is megeresztett.

Telefon 1 – Vízművek. A park az önkormányzat kezelésében van, így nem rájuk tartozik. Hívják a lakók az önkormányzatot. De azért ők is megpróbálnak valakit elérni.

Telefon 2 – Közterület-felügyelet ügyeletes szám. Igen, rájuk tartozik, de hétvégén nincs senki, aki ebben eljárhatna. De azért megpróbálnak valakit elérni.

A két telefonhívás órákkal ezelőtt zajlott. Azóta is próbálkoznak mindketten. (Zárójelben: A nagyapám szerint a kutya szokott próbálkozni…) A víz meg csak ömlik, rendületlenül. Mert olyan olcsó. Mert olyan sok van belőle. Mert úgyis olyan száraz a park füve, mint a sivatag. Mert…

Mert?

Mert a malmok lassan őrölnek. Mert bizonyára nem vízimalmok.

Közben lassan egy háztömb havi vízfogyasztása megy a pocsékba, a jó drágán tisztított vízből.

Valaki ezt úgyis megfizeti. Majd a környékbeli lakók, ki más.

Esetleg venné valaki a fáradtságot, kijönne és elzárná a csapot?

Vagy ha te tudod, kit kell ilyenkor ugrasztani, tedd már meg, lécci...

A vízművek és a közterület-felügyelet nem nyert.

Köszi.

(terka)