A Silicon Valley átkozottul félrevezető név: első hallásra kerekre töltött dudákra, csücsöri ajkakra asszociálhatunk róla. A kijózanító valóság, hogy a Silicon Valley nem a plasztikai sebészet, hanem az informatika fellegvára. Ami angolban silicon, az magyarul még keményebb cucc: szilícium!
Ma este belenéztem az aktuális top nézettségű sorozatba a Netflixen, ami egy felettébb antipatikus, ámde nagyon aktuális onlinekamulibácska kalandjairól szól. Nem rossz a sztori, rémisztő és elgondolkodtató képet mutat világunkról. Shonda Rhimes, az alkotó vérprofi, olyan korszakalkotó sorozatokat is jegyez, mint például a Grey's Anatomy (Grace Klinika). Minőségi munkája tiszteletet érdemel.
Az új sorozat magyarul beszélő verziójában (amíg néztem) legalább kétszer hallottam egy nyilvánvalóan számítástechnikával kapcsolatos szövegben: Szilikon-völgy.
Ha az angol nem is az anyanyelve valakinek, a számítástechnikai ipar egyik bölcsőjének tartott Szilícium-völgyről csak derenghet valami a földrajzóráról. Vagy a hírekből. Vagy esetleg más tudományágból, a közgazdaságtanból befigyelhet pár információmorzsa: a Fortune 1000 cégeinek legerősebb derékhada szintén itt működik.
A magyarok közel 60% nem beszél semmilyen idegen nyelvet. Ezért a szélsebesen teret hódító streaming és a +100 tévécsatorna törvényszerűen magával hozza a futószalagon ömlő szinkronokat. A tömegtermelés tudvalevőleg jár némi kacattal, ez is törvényszerű. Ha együtt nézed a magyar feliratot és hallgatod a magyar szinkront vagy éppen az eredeti angolt - pontosan látható: az idő (és a munkafolyamatok) előrehaladtával miként formálódnak a szövegek. Kis félrefordítások nem zavarnak, sőt, viccesek a 16-os karikáktól tartva finomkodó szóhasználatok, az eredeti angolhoz képest kifejezetten üdítő némelykor a bazmegolások számának csökkenése.
Azonban a tárgyi tévedésekre kényes vagyok. Amint a propaganda világából tudjuk, minél többet hallasz valamit, annál inkább igaznak véled, bekúszik az agysejtekbe. Tehát a médiatermékek igenis egyben a műveltséget (legalábbis alattomban) befolyásoló anyagok. Médiát csinálni nagy felelősség.
A 'hamar munka sose kész elve' érzékelhető karcokat ejt a minőségen. Pedig biztos vagyok benne, hogy a szinkronban dolgozó szakemberek tudják a dolgukat. A magyar szinkron páratlanul kiváló színvonalú volt. De a jó munkához idő kell! Egy szinkronszöveg átmegy egy rutinos fordító majd egy dramaturg kezén, majd egy ügyes hangmérnökön, miközben felmondja egy vagy több felsőfokú végzettségű színművész. Tételezzük fel, adásba kerülés előtt meghallgatja valaki a megrendelőtől is. Miként lehet, hogy nem tűnik fel senkinek ez a komoly fordítási baki?
Magam is dolgoztam régebben hangstúdióban, emlékszem, volt olyan, hogy egy azóta sajnos már elhunyt Kossuth-díjas művész tizenkétszer mondott fel egy rövidke pármondatos reklámszöveget. Saját maga ragaszkodott hozzá annak érdekében, hogy tökéletes legyen a végtermék. Az lett. Ma is élmény visszahallgatni. Biztos vagyok benne, hogy akik ma dolgoznak a stúdiókban, ők is szeretnének tökéletes munkát kiadni a kezükből! De szorít az idő és a gyártási büdzsé.
Fanyalgok, amiért a rohanó világ elszalad a minőség mellett? Igen! Mert beszélni egy papagájt is meg lehet tanítani. Az embereknek tudniuk kell, mikor, mit mondanak és miért.
Mert ahogy a több évszázados szállóige tartja: Nyelvében él a nemzet.
(terka)
