Nem a legelés a téma - bár magyartarka volnék a javából.

Hanem a füvezés.

Igen, lehet szörnyülködve összecsapni a kezeket (attyaisten!):  AZ a fű...

Pár éve megéreztem, barátaimnak mondogattam, hogy érik a változás. Egyre több tudományos vagy annak látszó cikk jelent meg, amelyekben leírták a marihuána jótékony hatását. Véletlenek márpedig nincsenek. Nem is olyan régen egy "fű-pozitív" cikkért még nyilvános meghurcolás járt volna. Szóval, éreztem, éreztem, de épp lusta voltam írni róla, így legföljebb pl. Fokhagymás Rózsi blogmenedzser tudja szavát adni rá, hogy megjósoltam: a füves cigit szabadjára fogják engedni. Szép szóval: legalizálják.

...pedig hát ki a fenének van haszna abból, ha minden spanglis kölyköt bevarrnak? Kinek van haszna abból, ha a dílereket is bevarrják? A piramis tetején ücsörgő fűkirályt úgyse kap(hat)ják el.  

Amikor már szembetűnővé kezdett válni, hogy a streaming szolgáltatóm egyre több műsorában leáldozott az egyik cigiről a másikra gyújtó karaktereknek, összeráncoltam a homlokomat és eluralkodott bennem a "naugye-feeling".

A csodás hegyek előtt lovagló barázdás arcú kovbojok és a sárga-kék tevék ideje már rég lejárt: az álszent reklámtörvény már nem engedi meg, hogy úton-útfélen óriásplakátok kínálják  cigit. Már a száguldó cirkusz autóin sem díszeleghet a JPS vagy a piros füstölnivaló logója. A milliárdokat termelő dohányipar nyilván nem örült neki, hogy a filmekben aktív (passzív?) termékelhelyezés se szuperál már. (Hacsak nem tudnak róla... Mert véletlenek ugye nincsenek...) A valóságos foghíjas, nikotintól sárga ujjú, reggel harákolva köpködő dohányosok, mint reklámeszközök azért mégse olyan vonzóak, hogy láttukon szaladjon az ember a sarki trafikba nemzeti dohánybótba... Új-Zélandon már kerek-perec betiltják a cigizést: 2025-re egyetlen dohányost se akarnak látni.

Szóval látom ám, hogy a filmekben változik a trend, már nem a "új snitt - új csikk" a menő. Azta! Édeskés illatú füves cigitől betépett vicces főszereplőkön kezdtünk jókat szórakozni! A kétezertizes évek közepén készült amerikai sorozatok nagynevű főszereplői (pl. Grace & Frankie - egyébként érdemes megnézni, zseniális) boldogan kóvályognak a fűtől szinte minden epizódban. Ha az egykori fitneszkirálynőnek szabad, és lám 85 évesen is milyen jól tartja magát - akkor nekünk mi bajunk lehet tőle, nem igaz?

És tessék, ma már arról is arcpirulás nélkül olvashatunk, hogy mely európai országokban legális a marihuána fogyasztása? Itt van például Németország! A rend és fegyelem országa is bevezeti a legális zöldet? De nem csak fogyasztani és vásárolni lehet majd Luxemburgban: minden 18 év feletti állampolgár alanyi jogon, háztartásonként 4 tő marihuánát termeszthet majd saját felhasználásra. Vagy ugorjunk át Bécsbe a sógorokhoz, ahol - kapaszkodj meg - állítólag automatából vásárolhatsz már füvet!

Mi a fene történik itt?

Elmondom, én hogyan magyarázom magamnak a sztorit.

A tüdőrákban senyvedő dohányos polgárok helyett sokkalta előnyösebb egészségügyileg is, meg társadalmilag is, ha a fűtől mosolygósra lazult, a legújabb adónemeket is vicces bódultsággal fogadó lakosok révetegen kipengetik a lét a marihuána zöld leveleivel átmatricázott (eddig szarbarna) dohányboltokban a spangliért. Nemzeti dohánybótból átkereszteljük majd nemzeti kávésoppra a haverbiznisz szentélyeit, ennyi.

Kevesebb kórházi költség, (legalább) ugyanannyi bevétel. Tiszta sor, nemde?

Mit kell itt tiltogatni? A tiltás nem buli. Meg kell szépen engedni a füves cuccokat. Aztán először lehet importengedélyeket kiadni és behozni a bódító sütiket, rágókat, üdítőket, satöbbiket. Aztán ha már lecsengett a közértetlenség és rászokott felvilágosult lesz kellő számú pógár, akkor lehet építeni üzemeket, ahol népviseletbe öltözött asszonyok sodorják majd a cuccot. Sőt, én tutira csinálnék kenderes divatmárkát, tornacipőt, ékszert, pólót, parfümöt és miegymást... Ez ám a biznisz!

Na bumm, legfeljebb majd nem pipacs lesz hímezve a pruszlikra, hanem kenderlevél.

Csak ehhez előtte gondosan össze kell pakolni a jogi környezetet, hogy a tiltás helyett életbe lépjen a megengedő jogállás. Lassú lángon, lassan melegedő vízben szépen megfő ez a salátatörvény is a fazékban, nyugi.

Ami egy kicsit neccesebb, hogy át kell huzalozni az agyakat is persze. Hogy ami eddig tiltva vagyon, sőt maga az ördög vegykonyhája, meg a szomszéd Lajos is azért ült pár évet, mert a paradicsomok közé vetett egy kis kendermagot... (Jaaaa, hogy innen van a kendermagos tyúk kifejezés is? Nemár!) az mostantól szabad.

Szépen ügyesen el kell ültetni a modern hippikultúra létjogosultságát a fejekben. A füves cigi az ördöggel cimboráló démonként volt megfestve - úgy is, mint egyenes út a kokainba és a halálba.

Eddig olyan volt ez a füves cigi dolog, mint amikor a grófkisasszonyt felcsinálja a lovászfiú: mindenki tudja, csak kínos róla beszélni... 

Úristen! Akkor majd most mégse az? Mert a brit tudósok is kimutatták, hogy... Szépen elő kell állni a másik érvekkel, hogy a marihuána tulképp nem is olyan pokoli. Meg nem is olyan kénköves. Sőt! Enyhíti a betegek szenvedéseit. Innen még elég magas lépcsőt kell lépni ahhoz, hogy tulképp a társadalom minden tagjának is segít a hétköznapi hülyeségek elviselésében...

Basszus, akkor miért is tiltottuk eddig...? Öööööööö...

Erősen kell majd hegyezni a jogászfiaknak a cerkájukat, hogy legyártsák a hihető alternatív valóságot - bocs narratívát - és akkortól jöhet majd el a legalizálás teljes mértékben - beköszönt a pszichedelikus legújabb kor!

Miért vizionálom mindezt? A magam egyszerű logikus gondolatmenetét tárom elétek.

A cigi káros. Tény. Ugyan rohadt sok adóbevételt termel, de rohadtul sokba kerül a cigitől betegek ellátása. És tényleg nagyon randa, amikor leesik egy dohányos érszűkületes lábujja, vagy amikor egy dohányos tüdőrákos beleköhögi a tüdejének egy részét a papírzsepibe... (bocs)

Ezért hát az kiváló első lépés, hogy démonizálják a cigit. Ezért kerültek rémisztő és undorító fotók a dobozokra.

Párhuzamosan bemutatható a különböző kulturális termékekben (film, zene, könyv, képzőművészet), hogy a marihuána egy matinéelőadás a cigi káros hatásaihoz képest. Elszívod, nevetgélsz egy jót, majd másnap felkelsz és bemész melózni. Köhögés nélkül.

"Tessék, csak tessék! Utazz itthon! Már nem kell tulipánországba menni, ha repülni akarsz!" - már szinte hallom lelki füleimmel a csábító szlogeneket.

Végül - de nem utolsósorban - átragasztják majd a barna üvegfelületeket ződ matricával, kannabisz feliratokkal. Minden kész, indulhat a só!

Már szinte látom magam előtt, ahogy az egész ország jóleső derengéssel félhomályban lebeg.

Sőt, az egész földbolygó bódult higanymozgással fog letérni az évmilliárdos röppályáról és ide-oda utazunk majd a világűrben a sok édeskés füsttől. És a sok hóm-ofisz-proletár, a fotelbe kényelmesült, makrancos munkavállalók majd újra engedelmesen, epekedve fognak dolgozni a napi vicces cigiért...

Ezt jól megszívjuk. Én szóltam.

(terka)

grafika: pixabay.com