Kényelmesen intézheted az ügyeidet online! Lefordítom: dolgozz helyettünk!
A kényelem egy része tényleg a fotelpolgároknál landol, de a hasznot valójában a szolgáltatók zsebelik be. Csináld magad az adatrögzítést! Az adatbázis ellenőrzése is a te dolgod, ha elütöttél egy karaktert véletlenül a nevedben - máris nem te vagy te. És ez kinek a hibája? A tied! A szolgáltatónak nem kell adatrögzítőt, ügyintézőt fizetni. A bevételből több marad csiriviri céges autókra, irodára, menedzsment bónuszra.
Te pedig szorgalmasan dolgozol a bankodnak, a közműszolgáltatódnak, a tévétársaságnak. Kiszámoltad már, mennyi időt töltesz online ügyintézéssel havonta? És kapsz érte fizetést?
Mit adnak "cserébe" a szolgáltatók? Munkaeszközként biztosítanak neked néhány sajnálatra méltó telefonos ügyfélszolgálatost. Vajon azért, hogy legyen aki segítsen, ha nagyon nem boldogulnál a kiszervezett feladatokkal? Fenét! Rohadtul nem érdekli őket, mennyi időt cseszel el online ügyintézés közben! A te időd fogy, nem igaz?
Az ügyfélszolgálatosok legfőbb szerepe, hogy bokszzsákként helyt álljanak az adott szolgáltató hiányos szolgáltatásaiért, a vezetők rossz döntéseiért. Nyilván elég gyorsan cserélődnek a frusztráló munkakörben, így nagyjából arra jut idő kiképezni őket, hogy felvegyék a telefont, szépen bemutatkozzanak és lehetőleg ne küldjenek el a fenébe.
A kevesebb ügyfélszolgálati munkaerő mit jelent? Kevesebb iroda és közműdíj, kevesebb felvételi beszélgetés, kevesebb képzési költség, kevesebb fizetés... Ezt mind rajtad, rajtunk spórolják meg!
Legutóbb azt próbáltam a bankomnál telefonon megtudni, miként juthatnék hamar az autóvásárlásra összekuporgatott, az infláció elől államkötvénybe menekített pénzemhez: "Én ebben nem tudok segíteni önnek, hívja a befektetési csoportot." De mondom, én az online felületes helpdesket hívtam, ezért azt gondoltam, segíthet az online felület kezelésében... Mert jól idomított ügyfélként már próbálom megcsinálni magam az online felületen, kérem, mondja meg, jól csinálom-e. "Sajnos nem tudom..." hangzik az őszinte válasz. Hhhhhh... Hívhatom majd őket holnap, hallgathatom percekig a rohadt unalmas zenéjüket, persze csak miután újra végighallgattam az új termékekről, meg a hitelmoratóriumról és az adatvédelemről szóló rohadt hosszú egyen-szöveget... Vagy bemehetek a bankfiókba, ahol a 10 asztalból jó, ha kettőnél ül ügyintéző, ők pedig úgy néznek rád, mint a véres rongyra... Már ha egyáltalán felnéznek, amikor belépsz. Kábé pont úgy, mint amikor egy bármilyen áruházban próbálsz eladót találni... Minek az? Bajod van? Oldd meg magad! Keresel egy terméket? Találd meg magad. A néhány élő személy pedig, akit a boltokban kényszerűségből tartanak, hamar bedobják a törülközőt, mert minden vásárlói érdeklődés (és panasz) őket terheli.
Szóval, kényszerűen maradok az online ügyintézésnél. Megadóan tűröm, hogy erre megy a világ, különben hamar rám sütik a bélyeget: ósdi mamut vagyok. Leolvasom a közműórákat, fotót készítek, felrögzítem, beírom az adataimat, regisztrálok... Kényelmesen, persze. Nekik így kényelmes!
Szorgalmasan dolgozom az ügyvitelben a bank helyett is. Miközben nagyon utálom őket, mert még közgazdásznak se kell lennem, hogy lássam, ha berakom lekötni a pénzem, kapok 0,001 % kamatot, ha viszont kölcsönt akarok, még mindig bőven 10% fölött sétál a THM. A kettő közti különbözetért akár dolgozhatnának is.
Akik személyesen ismernek, tudják rólam, hogy "rubrika-fóbiám" van. A kis kockákba beírni a karaktereket számomra valamiért az utálat tárgya. Nem akarok tehát adatrögzítő lenni, mégis rákényszerítenek.
Mai, legfrissebb témába vágó élmény Fokhagymás Rózsitól: az egyik tulajdonosváltó szolgáltató megszüntette a díjnetes fizetési lehetőséget. Ezért ha kell, ha nem (nincs választás: kell) regisztrálni kell náluk egy saját felhasználói fiókot. Megadóan sóhajt, újabb belépési adatok kerülnek a már így is rohadt hosszú adatok-kódok-jelszavak táblázatába, ami már így is olyan, mint egy kódközpont, pedig csak egy havi fixből élő átlagpolgár, aki minden alapvető számlát igyekszik időben befizetni... A regisztrálós rendszer sokadik próbálkozásra is azt írja: már létezik regisztráció. Pedig tuti nem, hacsak nem alvajáróként vagy mániákus regisztrálóként öntudatlanul regisztrált hozzájuk. A sokadik próbálkozás után beklikkeli - elfelejtett jelszó. Majdcsak kiderül, mi van. Hát semmi. Nem jön email az elfelejtett jelszóról - hogy is jönne, ha nem is regisztrált... Ilyenkor vajon mi van?
Semmi gond, majd a telefonos ügyfélszolgálat segít.... Zene-zene-zene, ügyfélszolgálatos kislány mondja, nem tud segíteni, ott az online felület... Grrrrrrrrrrrrrr... A kör bezárult.
Kíváncsi vagyok, létezik-e a szolgáltatóknál olyan adatbázis, amiből látják, hány ügyfél hagyja őket ott a 'csináld magad' ügyfélszolgálat miatt.
Szóval, én nagyon utálom ezt az online ügyintézős világot, ahol azzal etetnek: rugalmasan intézheted online az ügyeidet! Értékes órákat töltök a telefonos ügyfélszolgálatok ócska, szuicid hajlamot generáló zenéinek hallgatásával (Megnövekedett érdeklődés miatt a várakozási idő jelentősen megnövekedett, de hívása fontos számunkra, tartsa a vonalat... tararaaaaam... Anyátok!) Miközben én szívok az adatrögzítéssel, az adatbázis kezeléssel és frissítéssel, vagyis én végzem a szolgáltatók munkájának egyik jelentős részét. Ők pedig továbbra is boldogan lenyúlják a szolgáltatási díjakat.
(terka)
