Ha a Balatonnál húsz fok alá esik a hőmérséklet, rögtön befagy az emberek segge és megáll az élet.
De miért is kell ennek így lennie, mikor lehet másképp is?
Adva van egy kis Balaton-parti község, ahol két jófej csaj gondolt egyet és felpörgették az őszi nyugalomra vonult kisközség közösségi életét. Előző este még azon izgultak, egyáltalán eljön-e valaki... Nos, az este annyira jól sikerült, hogy szinte kicsinek bizonyult a Halloween esti séta végállomásának kijelölt placc a kisbolt előtt! A csajok tucatnyi családot tudtak beszervezni, akik a kijelölt útvonalon töklámpásokkal feldíszített házakkal, kapukkal várták a csillogó szemű kicsiket - no meg persze az ilyenkor elmaradhatatlan csokikkal-cukrokkal.
Már hallom is a fanyalgókat: az amerikás szar már itt is... Ugyan! Ebben az egészben nem ez volt a lényeg! Az együttlét öröme, a jelmezekbe öltözött gyerekek visongása, az, hogy anyával-apával készültek rá, látszott a papírból kivágott kis kaszákon, a nagymami által megvarrt boszorkány ruhákon, hogy valami nagy dolog történt ezen az estén! Ahogy szakmai zsargonban mondják: egy remekül sikerült alulról jövő közösségszervezésnek lehettünk részesei.
Mi csak "bebíróként" jártunk itt, sőt, már a "csokit vagy csínyt" korból is kinőttünk (sajnos) jópár éve, bár éppen tegnapelőtt faragtuk meg az idei harmadik töklámpásunkat.... Mégis valami nagyon jó érzés melengette meg a lelkünket, miközben végigjártuk a töklámpásokkal díszített útvonalat és láttuk az utcákon jókedvűen együtt sétáló családokat.
Íme a Halloween-esti titok: a csodát nem felülről kell várni!
A "valaki csinálhatna végre valamit" mentalitás helyett itt valaki, pontosabban két zánkai hölgy, Babett és Orsi fogták magukat és megcsinálták. Pedig mindketten dolgozó nők, családjuk, gyerekeik vannak és mégis alaposan odatették magukat! Kitalálták, megszervezték, bevonták a töklámpásos házakat, sőt, még szórólapot is készítettek, és így összehoztak egy jó kis bulit a gyerkőcöknek a kisbolt előtti placcon, amit egész délután együtt csinosítgattak a barátaikkal. Elkészültek a töklámpások, került a falra egy hatalmas pókháló, ami előtt lehetett fényképezkedni, majd sötétedéskor kigyúltak a fényfüzérek és a töklámpások barátságosan villogó szemei... És a családok egyre jöttek, jöttek és jöttek.
Valahogy így kellene a Balaton életét négyévszakosra csinálni. Ez a két hölgy nem turisztikai szakember, mégis tudom, voltak akik csak ezért jöttek le ezen a hétvégén Pestről. Merthogy itt lesz valami jó hangulatú barátságos esemény. A példa adott. Lehet operálni a magyar hagyományok köréből vett eseményekkel, soroljam? Márton-napi libatojás kereső verseny, Luca-napi népszokások...
Apropó! Tudod mi a Luca-tök?
Nos, régen a Dunántúlon dívott az a népszokás, hogy Luca-napkor arcot faragtak a sütőtökre és belé mécsest helyeztek, ezzel ijesztgettek... Ismerős a sztori? A francba! A Lucának is van töke!? Olvass csak utána az interneten így máris eggyel kevesebb ok lesz fanyalogni a "hülye amerikás" szokásokon... :)
Köszi Babett és Orsi a szép estét!
(terka)