Kutyasétáltatás közben, amikor a parkoló autók egyemberesre szűkítik a járdát, számomra természetes, hogy a kutyával beállok két kocsi közé. Türelmesen kivárjuk, hogy a gyerekkel, csomagokkal vagy akár egyedül szemből érkező gyalogos elhaladjon. Az a pár pillanat semmibe sem kerül. Másrészt tudom, hogy kutyásként van mit reszelgetnem a "kutyások" számos ponton megcsorbított renoméján. Igen, például a széthagyott kutyagumik miatt...
Ráadásul, mivel Panka nem jól lát, őt is óvom attól, hogy egy szűk helyen való áthaladás közben véletlenül valaki megtapossa a görbe kis "kanapélábait".
Utat engedni másoknak egy olyan gesztus, ami nem kerül semmibe. Viszont illik megköszönni. És ebben tapasztalható némi hiányosság. Nem strigulázok, de bizony jó, ha az elengedett személyek negyede, harmada azt mondja ilyenkor: köszönöm.
A mai kutyaséta közben eszembe jutott, amikor a 4-5 éves körüli fiammal egy bevásárlóközpontban voltunk. A bevásárlókocsi tologatása számára nagy kaland volt. Egy ideig. Merthogy egyszercsak legörbült szájjal megállt a sorok között, és én nem tudtam mire vélni a sírását. "Anya, ha én nem állok félre, akkor mindenki más nekem tolja a kocsiját..." - hüppögött elkeseredve. És tényleg, ilyen az élet. Vannak a félreállók és vannak, akik meg sem köszönik, ha utat engednek nekik.
A "köszönöm" szó csak az egyik, amely kihalóban van a mindennapi használatból. Ilyen még a "kérem" is. Vajon miért koptak el ezek a szavak? Miért érzik úgy az emberek, hogy kevesebbek lesznek attól, ha megköszönnek valamit? Hol rontjuk el? Valahol gyerekkorban? Nem hiszek abban, hogy korfüggő az udvariasság! Nem hiszek az "ezek a mai fiatalok, bezzeg az én időmben..." és hasonló megállapításokban. Amikor Pankával ma a délutáni sétánál félreálltunk, éppen egy jól öltözött idős hölgy hagyta szótlanul, hogy szabad utat adtunk neki.
Mivel éppen kissé kekec hangulatban voltam, kedvesen utánaszóltam: "Szívesen, asszonyom!"
A lépései ütemét láthatóan megzavartam, mégis arra se méltatott, hogy visszaforduljon. Mert neki ez jár? Mert ő idős? Mert ő bezzeg nem kutyás? Mert? Miért is?
Vajon ez a néni mit fog tanítani az unokájának? Gázolj csak szépen előre, át mindenkin és szó nélkül vedd el, ami kell!
Helyes. Sikeres tagja lesz a kisunoka a Szép Új Világnak.
Én viszont örülök, hogy engem a Nagyszüleim még megtanítottak félreállni.
(terka)