Ma reggel ismét nagyon bosszús lettem attól, hogy a parkban egymást érték az eldobott sörös dobozok. Két méterre ott a szemetes, miért nem lehet oda behelyezni az éjszakai alkoholizálás végtermékeit? Tényleg akkora fáradtság megtenni azt a pár lépést? Miért olyan menő otthagyni a sörös dobozokat, üvegeket a parkokban, a buszokon, a padokon, a kirakatok párkányain? Már mindenütt nyomot hagy a nemzeti alkoholfogyasztás kultúrája. Tavaly nyáron a Balatonban léptem bele több alkalommal is hanyagul vízben hagyott/vízbe dobott sörös dobozokba.

Ki a felelős ezért a disznóságért? Mindenki, aki nem a szemetesbe dobja a vackát, miután szomját oltotta a keserű nedűvel. Az emberek egy része sajnos menthetetlenül bunkó, elnézést a kifejezésért – ezzel nem lehet mit kezdeni az adott keretek között. Most nem kezdek filozofálásba a közoktatás, a család szerepéről, az ország általános morális és értékválságáról – akkor doktori disszertációt írhatnék. Az egyén felelőssége viszont megkérdőjelezhetetlen!

Ugyanakkor el kell mondjam, mérhetetlenül dühítenek a sörgyártó és forgalmazó cégek!

Az, hogy mára már kocsmaország lettünk, az utcai ivás sajnálatosan kialakult „kultúrájának” meghonosításában az ő szerepük elsődleges és megkérdőjelezhetetlen. Emlékezzünk csak vissza azokra a reklámfilmekre, ahol jókedvű fiatalok a Balatonban italoznak. Az olyan vagány… Haverok, Balaton, sör… Ez ám a boldogság! Álságosan, kizárólag üzleti érdekeiket szem előtt tartva disznóólat csinálnak az egész országból!

Értem én, hogy fokozni kell az értékesítést és ennek érdekében újabb és újabb helyeket kell generálni, ahol inni lehet (sőt egyenesen kell). De miért kell a közterületekből és a Balatonból kocsmát csinálni? És ha már ezt ilyen ügyesen megtanították az alkoholfogyasztásban amúgy is nagy tehetségű népünknek, akkor arra miért nem áldoznak a kedves sörös cégek, hogy megtanítsák a bunkó fogyasztóikat: a kiürült sörös dobozt a kukába kell tenni! Persze tudom, van az az állapot, amikor már nem talál bele a kukába a részeg polgár… Akkor már jó minden, a profit az egekben, az agysejtek lenullázva, eljött a politikailag oldalsemlegesen ideális állapot: nem gondolkodik, nem kérdez, csak bambán néz, mint borjú az új kapura. Az üdvözítő „Hukk-aranyapám” állapot.

Én viszont nem akarok kocsmában sétálgatni a parkokban! Tehát ma reggel is – mi mást tehettem volna – a kutyaszarral együtt összeszedtem az Éjszakai Anonim Alkoholista sörös dobozát is, és betettem a pár lépésre levő szemetesbe. De nem ez a megoldás, ezt azért érzitek, ugye?

 Jó lenne nem kivárni tétlenül, míg nem lesz más választásunk, mint az egész országot kikukázni…

Tisztelt Sörforgalmazó Cégek! Érezzétek magatokat megszólítva! Sürgősen várom a választ, de leginkább a cselekvést! Ne csak a profitot tegyétek zsebre, hanem tegyetek is érte/értünk valamit!

(terka)