Miért NE gyűlöljük a sintéreket?
2018. január 20. írta: MagyarTarka

Miért NE gyűlöljük a sintéreket?

Tisztázzunk előre pár dolgot. A mostani kutyámat menhelyről hoztam ki. Az előzőt az utcán szedtem össze kóbor kutyaként. Több évtizedes kutyatartói létem okán jó néhány kutyás FB csoportban tag vagyok.

Ma megjelent több csoportban is egy film, amely roppant hatásvadász módon uszít a gyepmesteri telepek ellen. Hogy micsoda disznóság a gyakorlat, miszerint 14 nap után törvényesen elaltathatják a telepre bekerült állatot. Vagy az, hogy ha betelnek a helyek, elaltatják a legrégebben bent levőket. És hogy mindezt a mi adóforintjainkból tartják fenn az önkormányzatok. De bezzeg Európában... és fúj-fúj-fúj. (Ezzel a bezzegeurópázással amúgy már kezd teleszaladni a micsodám, mert mi is Európa részei vagyunk már jóideje, de ha ennyiszer mondogatjuk az ellenkezőjét, soha nem is fogunk igazán oda tartozni.)

dog-1533715_1920.jpg

Szóval, a nagy kérdés: mi a francot csinálnának amúgy az egyre csak szaporodó számú kóbor állattal? Miért a gyepmesteri telepek vannak kikiáltva főgonosznak? A gyepmesteri telepek KÖVETKEZMÉNYEK! Nem pedig kiváltó okok! Lehet, hogy nem jó megoldás, de egyfajta megoldás egy létező és egyre növekvő problémára. Vagy azt akarjuk, hogy mint Romániában egykor, falkákban kóborló kutyák megtámadjanak embereket Budapesten? Vagy mit akarunk? Tessék csak  harcolni! Van tennivaló bőven! A kommunikáció jó megoldás erre is, de oktalanul hergelni és fröcsögni csak öncélú magamutogatás! Tessék az alábbiakat megfilmesíteni, terjeszteni! 

1. A szaporító kutyagyártók a fő ellenség! (A nekik segédkező szakemberekkel egyetemben.)

2. A felelőtlen, kutyájukat nem ivartalanító gazdákat kell kiokosítani!

3. Akár törvénnyel lehetővé tenni a támogatott vagy ingyenes ivartalanítást az állatorvosoknál!

4. A százezrekért kutyát vásárlókat meggyőzni, hogy a kutya nem trendi divathóbort, hanem egy társ, és meg lehet találni egy menhelyen is az igazit!

5. És főként: Nem kell minden családban kutyát tartani! Mert nem mindenki alkalmas vagy éppen képes rá, akár anyagilag, akár az életmódjánál, akár a személyiségénél fogva. Vinnyog a gyerek a kutyáért, megkapja, csak kussoljon, aztán majd ha odaszarik a szőnyegre, kidobják az utcára - mármint a kutyát.

christmas-3001320_1920.jpg

Persze mindezt rohadt nehéz lenne megértetni megcsinálni. Tehát egyszerűbb összedobni egy hatásvadász filmet a gyepmesterek ellen. Őket úgyis utálja mindenki! Szó se róla, nem lehet kellemes meló. De mindannyiunk szarát takarítják el, kedves kutyás barátaim! Az persze nem normális, ha a gyepmesteri telepen beteglelkű vadbarom kínozza a bent levő, lehet, hogy élete utolsó napjait töltő állatot! De ez egy másik történet. Az ilyen vadbarom nemcsak a gyepmesteri telepen kínozza a kutyát, hanem valszeg otthon is, sőt akár megvalósítja a családon belüli erőszakot is. Ezek ellen küzdeni kell, de erről nem maga az intézmény tehet!

És tudom, hogy gyűlölni fogtok ezért, de NEM KELL MINDEN SÉRÜLT ÁLLATOT MINDEN ÁRON MEGMENTENI!

Akadnak olyanok, akik pénzt és erőt nem kímélve mentenek meg három-, de akár kétlábú kutyákat is! Láttam, saját szememmel, igen! Egy kutya ami két lábon evickélt, ha felborult, fel kellett állítani... Könyörgöm, minek ez? És minek kell megtartani az alomban vakon vagy süketen megszületett kiskutyát? Valamiféle félrecsúszott emberségre hivatkozva. Aztán szívfacsaró posztban keresnek neki gazdát... Nem kevés reklámértéket generálva. Igen, ezek a szélsőséges mentési esetek borzasztó erős figyelemfelhívó hatással bírnak. Ilyenkor a közvélemény ujjong, és bizony meglágyult szívvel könnyebben utal pénzt is... Cinikus vagyok? Persze. Abba viszont kevesen gondolnak bele, hogy minek meghosszabbítani egy szerencsétlen állat méltatlanul leélni kényszerült, sőt akár fájdalmas életét?

adorable-1851106_1920.jpg

Vidéken ezeket az ügyeket még ma is sokkal ésszerűbben intézik. A felesleges szaporulat kiskutyát vagy kismacskát még ma is simán belefojtják egy vödör vízbe, vagy pikk-pakk lecsapják  fejüket egy baltával. Atyaisten! Hördül fel a kényes pesti lélek... Micsoda lelketlenség! Igen? Vajon mi a nagyobb kínzás? Ha a még vak és gondolkodni képtelen szőrcsomót gyorsan "lerendezi" a megesett kutya/macskamama gazdája? Vagy az, ha felnevelkedik a teljes alom, majd szélnek eresztik őket, vagy bevágják egy menhelyre? Na? Tessék szépen válaszolni!

És mondok még valamit: van egy jól körülírható gazdasági kör, amelynek kifejezett érdeke, hogy minél több kedvtelésből tartott állat legyen. Mert a házikedvencek hatalmas üzletet jelentenek. Óriási biznisz a kisállatorvolás, az állati élelmiszerek és a gyógyszerek értékesítése. Sőt, vannak országok, ahol már igen jó üzlet az állatmentés is. Eljutunk majd ide mi is. A pálya egyelőre nyitott, és még nem lehet tudni, mely szervezetek lehetnek azok, amelyek a közelébe férkőzhetnek majd az államilag támogatott állatmentő húsosfazékhoz. Hogy ki lehet majd az, aki megszervezi, irányítja a mentőmunkát és elosztja a pénzt... És amíg ez nem alakul ki, addig megy a tülekedés...

De addig is: ha a gyepmesteri telepek megszűnnek, vajon hova kerülnek majd az eddig általuk eltüntetett kóbor állatok? Egyszercsak kitesszük az országhatárra az állatmenhelyország feliratot?

Mert önmagában attól nem lesz majd kevesebb szerencsétlen kóborkutya, hogy bezárják a gyepmesteri telepeket. Sőt, elárulom, a menhelyeken is van altatás, hiszen ők sem tudnak mit kezdeni a végletekig felszaporodott számú jószágokkal.

Még Európában sem.

(terka)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyartarka.blog.hu/api/trackback/id/tr5113590627

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kishapsi 2018.01.20. 21:28:29

Angliában hallottam, hogy dotálják a kutyatartást. Aki rendesen tartja a kutyáját, annak költségeihez hozzájárul az állam. Ez nálunk is lehetne egy lehetőség, bár ez nem oldja meg a felesleges és felelőtlen szaporulatot. Sok országban ugyanez a helyzet. Ha nem jön érte a gazda, vagy nem viszi senki el, nem veszi magához, lealtatják. Egy ebnek, főleg, ha idősebb, nehéz megszokni a rács mögötti életet. Tehát humánusabb megoldás, ha nem hagyják szenvedni, lealtatják. Ezt igazán az érti meg, aki látott már Illatoson leadott, otthagyott kutyát.