Jön a tavasz, olvad a tél. A hóvirágok mellett lassan előbukkannak az otthagyott kutyagumik is a parkokban. Szerencsés esetben a hólépatak elmossa az ottfelejtős kutyagazdi bűnét. De mi van, ha nem? És mi lesz az újratermelődő disznósággal kutyasággal?
Mi néhányan itt helyben akciózni kezdtünk!
A KUTYÁNK ÜRÜLÉKÉVEL EGYÜTT FELSZEDÜNK MÉG EGYET!
Mert a saját kupactól karnyújtásra tuti találsz még egyet! Igen, tudom, az a másé... És miért szednéd fel pont Te... De ha már a kezeden van a zacskód, nem mindegy, egyet vagy kettőt markolsz fel?
CSATLAKOZZ, HA VAN KEDVED!
Hátha a jó példa (egynémely szaftos kutyakakához hasonlóan) ragadós lesz, és azok a kutyagazdák, akik illedelmesen elfordulva nem vesznek tudomást kutyájuk ürítéséről, vagy fontoskodva éppen akkor mindig telefonálnak, vagy egyszerűen csak pont leszarják, hogy a kutyájuk a fűbe csokizott... Nos, hátha jobb belátásra térnek, ha látják, hogy egy másik kutyás még az ő ebük szaharáját sem hagyja ott.
A kultúra olyan, mint egy jobbfajta járvány. Terjesztők kellenek hozzá, és aztán remélhetőleg egyre többen elkapják majd. Például R. Egon a riporter, meg a szomszéd testvérpár a fekete kutyával, meg a többi nem-összeszedő kutyás. Van kiket megnevelni, nagy a kihívás! Segíts nekünk! Mutassuk meg, mi, kutyások, milyen a nagyvonalúság, az összetartás! Mutassuk meg, milyen jófejek az Igazi Kutyagazdik!
VEGYÉL FEL TE IS MÉG EGYET!
OSZD MEG, HOGY MINÉL TÖBBEN LEGYÜNK!
(terka)