kutyaszargazda
2016. január 20. írta: MagyarTarka

kutyaszargazda

A Szulejmán kezdéséig még bőven elolvashatod!... (20:49)

feces-149487_1280.pngSétálni voltunk a pesti kutyások óbudai paradicsomában, a Hajógyárin. Csíptek a mínuszok a verőfényes napsütésben, de így is temérdek négylábú vitte ki kétlábú gazdiját hétvégi tüdőtisztításra. A karácsonyi ajándékebek még természetesen neveletlenül görögtek ide-oda. Az idősebb hölgyek egyenes derékkal, de derékig sáros tappancs mintázattal díszítve napfürdőztek. A Hajógyári amúgy ilyen hely: befelé még mindenki kifogástalan ún. vasárnapi öltözetben van, de a visszaúton már – kutyaméret szerint változó magasságig – sárnyomokkal ékesített.

Mi csak komótosan baktattunk – az én kutyámmal már sohasem sietünk, minden fűszálat alaposan meg kell szagolni. Egyszer csak délceg fiatalember érkezett velünk szemben, egy hatalmas roti-szerű kutyával és hozzá minden szükséges attribútummal felszerelkezve: napszemcsi, póráz hanyagul keresztbe a mellkason, zsebre dugott kezek. A közeli bokorban pedig egy csinos, törékeny szőke hölgy álldogált tanácstalanul, kezében kakis zacsi: „Szívem, te láttad, tényleg kakilt? Nem találom…”

A büszke gaz(da)ember épp csak a fejét fordította vissza. Kicsit lassított, mentében, foghegyről vetette oda: „Igen, keresd meg, ott lesz valahol…” A szíve hölgye lehajolva matatta végig a bokor alját, de sem hóvirágot, sem kakit nem talált. Félve kérdezett ismét: „Biztos vagy benne?” A teremtés koronája ekkor kelletlenül megállt és úgy tíz méterről navigálta szíve hölgyét a kutyaszar felé: „Kicsit jobbra… úgy még előrébb… Na, most szerintem már benne állsz…”

Elképedve figyeltem a jelenetet. Igazándiból vicces volt, de valahogy mégsem tudtam nevetni.

Egyfelől ráébredtem, hogy a kutya gazdája nem feltétlenül egyben a kutyaszargazda is. Másfelől a kutya sem tehet róla, ha szar gazdája van. Ráadásul a kutya, a szar és a gazda szavak eddig számomra ismeretlen kapcsolata kelt életre: kutyaszar gazda, ahol a kutyaszar nem főnév, hanem minőségjelző.

Nem tudom, a hölgy végül ráakadt-e az értékes kincsre a bokor alján. Elszégyelltem magam attól, ami történt, így megszaporáztuk hatlábú lépteinket.

Csak remélni tudom, hogy megtalálta, összeszedte, majd a kuka helyett a fiatalember kezébe tette gondosan...

(terka)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://magyartarka.blog.hu/api/trackback/id/tr318297852

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.